Ez a bejegyzés azért születik, mert várhatóan jócskán fog ebben a témakörben, és ehhez kapcsolódóan. Ezért szeretném tisztázni az álláspontomat.

    Manapság elég divatos téma, ami önmagában nem oylan nagy probléma, sőt inkább örvendetes. Ami ilyenkor törvényszerűen bekövetkezik, az a hülyék előretörése. Ami miatt a legtöbben már egy erőteljes legyintésel el is intézik a kérdést.

   A környezetvédelem lényege nem abban merül ki, hogy nem engedjük lekaszálni a virágos rétet, vagy védjük azt a fát a kivágás ellen, ami valamiért kedves szívünknek. Természetesen szomorú, ha valami nekünk kedves elveszik; viszont egy bizonyos szinten felül már önző dolog, ha a saját szívfájdalmunk és kicsinyességünk miatt egy hasznos téma ellen hangolunk másokat. Olyanok ellen, amik egyébként őket is érinthetik. És itt van a probléma forrása, hogy az apróságokon megy a vita a lényeges dolgok helyett.

  Miért is fontos a környezetvédelem? Valóban a környezetet védjük? Lesz-e valami komolyabb baja a Földnek az emberi beavatkozás miatt?

  A megválaszoláshoz nézzük először az élővilágunkat: elég régóta lakjuk már a Földet, egészen megszoktuk, úgy néz ki, nagy tömegben nem fogjuk tudni elhagyni belátható időn belül, így olyannak kell meghagyni, ahol élni tudunk. Akkor most kit is védünk? Magunkat...
Természet Anyánk köszöni szépen, meglesz mindig valahogy. Aki nézett már természetfilmet életében, az jó eséllyel látta már, hogy a sivatagban is zajlik az élet, ha jobban megnézzük. Az élet utat tör magának ott is, ahol nem is gondolnánk. Fajok eltűnnek, majd lesz másik, ami bírja az új körülményeket. Szomorú, de a Föld történetében eltűnt már néhány faj.

   Az élet nagyon nehezen írtható ki teljesen, valami mindig élni fog. Az egész bolygó egy egyensúlyi rendszer, amit külső behatásokkal kitéríthetünk akár szelsőséges állapotokba is, de mindig visszatér egy egyensúlyba. A probléma csak az, hogy az új egyensúly valószínűleg nem a régi. Távolról nézve ez még mindig nem olyan tragikus. Viszont ha közelebbről megvizsgáljuk, már el lehet gondolkodni. Eltűnt a dodó? Nagy ügy... Meg a bálna is? Úgyse láttam soha... Ja, hogy az ember is? Hopp!

   Így már a legtöbben azért érintetté válnak. Hogy mikor következik be? nehéz megjósolni. De akármi előfordulhat. Egy komponens eltűnése a rendszerből elég gyors válaszreakciót eredményezhet.

   Maradjunk annyiban hogy amikor környezetvédelemről beszélünk, akkor értsük mellé azt is, hogy "embervédelem". Hogy 10 év múlva hirtelen egy ismeretlen betegségben meghal az idegesítő szomszéd? Ezért már megérte "éghajlatot változtatni". Bár valószínűleg fordított esetben a szoszéd is ezt fogja gondolni. Hogy melyik kimenetel lesz igaz, az meg megjósolhatatlan. Jobb félni, mint megijedni.

   És hogy mit tehetsz Te ez ellen? Mikor "mindenki más is így csinálja", mit ér ha Te másként cselekszel? Sokat. Ha mást nem is, példát mutatsz. Legtöbb embernek csak egy kis bíztatás kell, hogy lássa, hogy más is csinálja, amit ő elsőnek nem mer. Mára a populáció is elérte azt a szintet, hogy az ipar mellett jelentős szerepet vállal környezetterhelésből, pusztán azzal, hogy van, és él.

    A legjobb pedig az, hogy gyakran nem is kerül jelentős plusz munkába, hogy jelentős eredményt érjünk el.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.